A jegyek átlagának számításakor két alapvető típussal találkozhat - a számtani és a súlyozott átlaggal. Mindkettő hasznos, de különböző helyzetekben alkalmazzák őket. Magyarázzuk el a köztük lévő különbséget.
Számtani átlag
A számtani átlag a legegyszerűbb átlagtípus. Úgy számítjuk ki, hogy összeadjuk az összes értéket és elosztjuk a számukkal. Minden érték azonos súlyú.
Átlag = (Érték1 + Érték2 + ... + ÉrtékN) / N
Súlyozott átlag
A súlyozott átlag figyelembe veszi, hogy egyes értékek fontosabbak másoknál. Minden értéknek van egy súlya, amely meghatározza, mennyire befolyásolja az eredményt.
Súlyozott átlag = (Érték1 × Súly1 + Érték2 × Súly2 + ...) / (Súly1 + Súly2 + ...)
Főbb különbségek
- Számtani átlag: Minden érték azonos fontosságú
- Súlyozott átlag: Különböző értékek különböző fontossággal (súllyal) bírnak
- Használat: Számtani egyenlő jegyekhez, súlyozott amikor pl. a dolgozatnak nagyobb súlya van mint a feleletnek
Példa
Tegyük fel, hogy a jegyei: 3, 4 és 5. A számtani átlag (3+4+5)/3 = 4,0.
Ha azonban az 5-ös egy fontos dolgozatból származik (súly 2) és a többi jegy súlya 1, a súlyozott átlag (3×1 + 4×1 + 5×2) / (1+1+2) = 17/4 = 4,25.
Mikor melyik átlagot használjuk?
A számtani átlagot akkor használja, ha minden jegy egyenértékű. A súlyozott átlagot akkor, ha különböző jegyeknek különböző fontossága van - például a témazáró dolgozatoknak nagyobb súlya van, mint a kis feleleteknek.